Erdélyi József művei – A Magyar Költészek Kincstára Vedd meg most

Erdélyi József háromszoros Baumgarten-díjas magyar költő. Költői fellépése az 1920-as években valósággal forradalmat hozott. A „nyugatos líra” általános sikere idején Petőfi Sándor lírai örökségét, a népköltészet hagyományát keltette életre. A hagyományos formát modern érzékenységgel, nyugtalansággal szőtte át. Költészetében a leírás és ábrázolás kapott szerepet: táj- és életképekben, emlékek rajzában, epikus költeményekben fejezte ki érzéseit. Ezzel az 1920-as évek tárgyias költői szemléletének előfutára lett. Lázadóként lépett fel, az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. A népi írók jobbszárnyának egyik hangadója volt, a jobboldali radikális ideológia hatása alá került (a nyilas „Virradat”-ban megjelentette Solymosi Eszter vére című antiszemita versét, publikált az „Egyedül vagyunk”-ban és a Bosnyák Zoltán nevével fémjelzett „Harc” című lapban, amely köztudottan a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet hivatalos orgánumának számított. Később belépett a Nemzeti Front nevű szélsőjobboldali pártba). A háború alatt is megjelentetett antiszemita verseket, pl. az is versírásra ihlette, hogy egy kilakoltatott zsidó család lakását kapta meg. a magyar problémák fő okozóját az ún. zsidókérdésben látta.