Árengedmény Naplójegyzetek 1956-1957

Illyés Gyula mindeddig kiadatlan, lebilincselően érdekes ’56-os följegyzéseit, papírlapokra írt naplóját 1957 elején elrejtették és csak 2014 áprilisában került elő. Az író lánya, Illyés Mária készítette elő kiadásra az anyagot, Horváth István közreműködésével, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.
Az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynapló számot ad arról, hogy a költő hogyan élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét, mint cselekvő és megfigyelő. Irányítója volt – Déry Tiborral, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal és Veres Péterrel együtt – a forradalom egyik szellemi központjának, az írószövetség elnökségének. Részt vett a politikában a Petőfi Párt – a megújult Nemzeti Parasztpárt – egyik vezetőjeként, Bibó Istvánnal és Bisztrai Farkas Ferenccel. Tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel. És ott tárgyalt az írói delegációk tagjaként a feszült, éles találkozókon a szovjet városparancsnokkal, vagy november 4. után a hatalmukat fokozatosan megerősítő kommunistákkal: Münnich Ferenccel, Kállai Gyulával és Tömpe Istvánnal. Történelmi jelentőségűek és forrásértékűek azok a jegyzetek, amelyekben megörökítette az ezeken elhangzottakat. Ezenközben szinte minden nap járta Budapestet: gyalog, biciklivel, sítalpon, vagy az ócska és állandóan lerobbanó Dongó-motorjával. Meghallgatta a társadalom legkülönbözőbb képviselőit, látta a várost, érezte hangulatát, és írói tehetsége révén mindezt igen érzékletesen meg is örökítette. Figyelemmel kísérte a forradalom külföldi fogadtatását. A följegyzések nemcsak az események előrehaladásáról adnak számot, hanem – mint a novellák, vagy a regények – a lelkek átformálódásáról is.