• Bogi

Sara Collins: Frannie Langton vallomásai

Mikor elkezdtem Sara Collins által írt Frannie Langton Vallomási című kötetet nem voltam tisztában azzal, hogy témája 2020-ban is ennyire aktuális lehet. Természetesen egy más kor szellemiségét, problémáit és világnézetét tárja az olvasó szeme elé az írónő, de végső soron összecseng aktuálpolitikai kérdésekkel az általa elmesélt történet. Nem posztom állást foglalni, ugyanakkor azt gondolom több szemszögből is rávilágít a regény az 1820-as években élő afroamerikaiak helyzetére. Mint maga a világ, a főszereplő sem egyértelműen egy pozitív karakter, hiszen a világ sem fekete vagy fehér, így egy emberről sem jelenthető ki teljes magabiztossággal, hogy az adott karakter jó vagy rossz. A kérdés ennél jóval összetettebb, bonyolultabb, mint maga az elmesélt történet is. Az írónő nem csupán a rabszolgaság kérdésével foglalkozik, hanem központi szerepet kapnak a regényben a nők jogai, a nemi identitás, illetve a depresszió is. Bár ezek a témák a 19. században tabuknak számítottak, mégis az írónő oly módon ágyazta be őket a történet menetébe, hogy könnyen befogadható volt a mű számomra. Magával ragadott Frannie története, hogyan is jutott el ahhoz a végzetes estéig.



Frannie Langton a tárgyalására vár, a vád George Benham és Marguerite Benham ellen előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság. A történet jelentős része visszatekintés, Frances gyermekkorától Jamaicában, egészen a londoni életen át, a bűntény bekövetkeztéig. A főszereplő maga meséli el a saját életének történetét, mint egy vallomást, mi vezetett odáig, hogy kivégzés fenyegeti az életét. Ezt a lineáris elbeszélést szakítják meg tanúvallomások, melyeket a házban dolgozók, a rendőrök, orvosok tesznek a bíróságon a gyilkossággal kapcsolatban. Ezek a megszakítások, köztük Benham jegyzetei, egyáltalán nem a történet lendületét hivatottak megszakítani, esetleg késleltetni azt, hogy kiderüljön mi is történt valójában, hanem árnyaltabb képet kapunk a főszereplőről egy-egy másik karakter szemszögéből. Ők hogyan látták az eseményeket, illetve hogyan ítélték meg Frances karakterét. A történet eleje volt számomra igazán meghatározó, a Jamaicában töltött évek, ahol Francesnek olyan borzalmakat kellett átélnie, melyek egész életében kísértették. Gazdája, Langton a feketék és fehérek közti fizikai és értelmi különbségeket vizsgálta a legkülönfélébb és legborzalmasabb módokon. Ennek a főszereplő nem csak tanúja, hanem tevékeny résztvevője is volt. Ő maga is egy kísérlet részét képezte, meddig is fejleszthető egy mulatt nő értelmi képessége. Az ültetvényeken átéltek, az ott elszenvedett veszteségek sosem gyógyuló sebeket ejtettek Francesen.

Mikor Londonba kerül akkor elsősorban az úrnőjével kialakult kapcsolata, kettőjük viszonya kerül előtérbe. A könyv ezen része számomra egy kicsit lassú. Az események háttérbe szorulnak és inkább a karakterek érzelmei kapnak kiemelt jelentőséget. Azonban utólag azt gondolom, így vált megmagyarázhatóvá a szereplők motivációja. Miből fakad bizonytalanságuk, haragjuk és több esetben félelmük is.

A lezárásnak számomra sikerült minden kérdésre választ adnia, minden szálat elvarrnia. Meglepő fordulatot ugyan nem jelentett az, hogy mi is lett a végkifejlet, mégsem éreztem úgy, hogy hiányérzet maradt bennem.

Sara Collins első megjelent könyvét azoknak ajánlanám, akik szeretnének komolyabb témákkal is foglalkozni, miközben belemerülhetnek egy magával ragadó történetbe.


Olvasd el te is a könyvet, amit ITT szerezhetsz be! Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg barátaiddal! :)

0 views

IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

  • Facebook
  • Instagram
  • Pinterest

© 2020 by KONYVKLUB