A hetvenes évek kultúrája Vedd meg most

1980 áprilisában szokatlan tanácskozásra került sor a Fiatal Művészek Klubjában: a meghívottak zöme az 1956-ban gyermekfővel eszmélkedő, a rockot és a beatet honosító, „nagy generáció”-nak csúfolt nemzedékhez tartozott, s itt megkísérelte fölmérni az éppen elbúcsúztatott hetvenes évtized kulturális és társadalmi fejleményeit. Az 1968-as remények elhamvadása utáni időszak múlékony és tartós depressziós vonásainak számbavétele kitűnő alkalom volt arra, hogy a tanácskozás résztvevői megfogalmazhassák a maguk magán- és közérzetét, az ország és a térség politikai és kulturális állapotát, illetve azt, hogy mit hozhat a jövő.
A magnóra vett vitaanyag sok érdekes és utóbb találónak bizonyult meglátást tartalmaz, nem szólva arról, hogy a nyolcvanas évtizedre készülő (akkor fiatal) értelmiség hiteles portréját adja, és igazi csemege mindazok számára, akik örömüket lelik az effajta, némiképp elfakult, de az egykori vonásokat pontosan rögzítő fényképfelvételekben. A vita nemcsak a nyolcvanas évek értelmiségének szolgálhat(ott) tanulságul, hanem napjainkban is; érdekes kordokumentum és érvényességét őrző mementó egyszerre.