Budapest, a sötét 90-es évek végén.
Tombol az erőszak mindenhol.
Doszpot Péter, a BRFK valaha volt legfiatalabb gyilkossági főzsaruja épp egy budai villához száguld: egy húszéves lány megölését jelentették. Az utóbbi hónapok brutális alvilági leszámolásai után egy számukra hétköznapi eset kinyomozása vár rájuk. Csakhogy a gyilkost minden erőfeszítésük ellenére sem sikerül azonosítani.
Egy évvel később egy véletlen találkozás egy tihanyi étteremben ismét lendületbe hozza az eseményeket, de eközben Budapesten már egy újfajta félelem tartja rettegésben az embereket: egy sorozatgyilkos mészárol le gyanútlan boltosokat kegyetlenül, gyakran fillérekért.
Miközben Doszpot és csapata versenyt fut az idővel, hogy megakadályozza az újabb gyilkosságokat, a fiatal lány megölése sem hagyja nyugodni, ráadásul az ügyben egyre nyugtalanítóbb részletekre derül fény.
Szlavicsek Judit pattanásig feszült regénye Doszpot Péter, volt gyilkossági zsaru több mint ötvenórányi mélyinterjún rögzített visszaemlékezésein és korabeli napilapok újságcikkein alapul, a legizgalmasabb krimik eszköztárával vegyítve. A könyv ott lebeg valahol az írói képzelet és egy legendás bűnügyi korszak rögvalójának határán, de semmi kedve tartozni egyik világhoz sem.
Ez a történet ötven százalék valóság és ötven százalék fikció – de 100% Doszpot.
Interjú a szerzőkkel:
„Igen, sokat dolgoztunk, és igen, elváltam” – Doszpot Péter és Szlavicsek Judit a WMN-nek.
„Ezt ne írd le, mert én még szeretnék élni” – interjú az Indexen.
„A krimikben helyreáll a világ rendje” – beszélgetés a Nők lapján.
„Gyakorlatilag egy nem létező irodalmi műfajt kellett létrehoznunk” – interjú a Libri Magazinon.
„Egy 1998-ban játszódó történetet macsósabban lehet írni, mint egy 2020-as években játszódó sztorit” – beszélgetés a Könyves Magazinon.
A könyvről mondták:
„A kötet Doszpot Péter több mint ötvenórányi mélyinterjún rögzített visszaemlékezésein, valamint korabeli napilapok újságcikkein alapul. A félig fiktív, félig nagyon is valóságos történetet Szlavicsek Judit gyúrta össze izgalmas krimivé.” – Index
„Szlavicsek Judit szerencsére nem magyarosított skandináv krimit írt, nem Jo Nesbo és mások könyveinek világát akarta átültetni hazai viszonyokra, inkább érzékletesen felidézi a kilencvenes évek második felének vadkeletét. Hogy egynyári kaland-e, egyelőre nem tudni, de annyi már látszik, hogy van benne potenciál.” – Magyar Hang
„Nemcsak a kor rendfenntartói működésébe, és a talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó hazai bűntények megfejtésének hátterébe enged nagyobb betekintést, de a nyomozói lét nehézségeit is jobban megérthetjük az alig több mint 30 évesen pályája csúcsára jutó Doszpot Péter szemüvegén keresztül.” – 24.hu
„Doszpot Péter, a magánember ábrázolása kétségeivel, magányosságával együtt sem válik érzelgőssé, de Szlavicsek nem rajzolta mindenkit legyőző szuperhősnek sem. A pörgős, izgalmas krimiben végig drukkolunk neki, hogy sikerüljön a megfelelő helyre illesztgetni az információmorzsákat, és végül rács mögé juttatni a bűnözőket. Mert ha krimi, az ettől lesz igazán krimivé.” – Olvassbele
