Verseimet tartalmazó könyvem címlapján az „összegyűjtött” jelző magyarázatra szorul, ugyanis minden olyan verseskötetre alkalmazható, mely egynél több lírai művet foglal magában. A verseket össze szokták gyűjteni, először a szerzők, aztán jó esetben a hálás utókor tudós megbízottai.
Ez a könyvem mindenki szerencséjére nem összes verseimet tartalmazza, és nem is válogatott verseimet, e kifejezés általánosan elfogadott értelmében, mert a válogatás a minőségi kritériumokon kívül többnyire más korlátozó szempontokat is figyelembe vesz. Azokat gyűjtöttem közülük össze, amelyeknek ma is örülök. Reményeim szerint bármelyiküknek lehet esélye arra, hogy olvasóját kárpótolja a fáradságért. Bármelyiküknek, persze nem mindegyiknek.
Minthogy felnőtt korom döntő élménye az 1956-os forradalom és az ezt követő megtorlás volt, kívül rekedtem a társadalmi közmegegyezésen. Folyvást trükkökhöz, ürügyekhez kellett folyamodnom, Don Quijotét Švejkkel ötvözve, annak érdekében, hogy újból és újból kipakolhassam cókmókomat, „húst árusítva a halpiacon”.*
Eörsi István
*A verset, amelyből ez az idézet való, kihagytam a kötetből. Ennek az egy sornak menedéket nyújtok itt, a fülszövegben.
