Jack London. Mikor az Isten kacag. Budapest, [1926]. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása. Athenaeum r.-t. könyvnyomdája. 186, 2 p. Fűzött egészvászon. Jack London összes munkái IV. Tersánszky J. Jenő fordításában. // Részlet a könyvből:
„Carquinez ellágyult végre. Odasandított a megrázkódó ablakokra, felnézett a gerendás mennyezetre és egy percig hallgatta a délkeleti szél vad ordítását, mely mintha dühös állkapcsai közé ragadta volna a bungalow-t. Majd a tűz elé tartotta poharát és jólesőn nevetett a bor aranylásának.
– Gyönyörű! – mondta. – Az ízek telje! Nőknek való bor ez, vagy szürkeruhás szentek italául szüretelték.
– A mi napos dombjainkon termesztjük, – szóltam egy kaliforniainak megbocsátható büszkeségével. – Ön átlovagolt tegnap a szőlőkön, ahol szedtük.
Érdemes volt kivárni a Carquinez ellágyulását. Sosem lett addig őmaga, míg az aszubornak heve nem zsongott ereiben. Művész volt, igaz, mindig művész. De valahogy józan. Gondolatainak farsangja sosem csapott a végletekbe s megesett vele, hogy olyan unalmas volt, mint egy angol vasárnap. Sőt nem is úgy unalmas, mint mások, hanem ahhoz mérten unalmas, amilyen azután felhangoltságában tudott lenni, ha önmagává vált Monte Carquinez.
