Kihagyhatatlan ajánlat Kóbor bolygó – Versek – Kocsis Klára

Odüsszeusz hajósa Elhamvadt idők hajósa lennék? Kilőve alólam a hajdani büszke tízárbócos? Roncsokba kapaszkodva partra evickélő hajótörött lakatlan szigeten, az ágyúk, atombomba, infrafegyver nélküli Európa, emberszabású viadal, Odüsszeusz utolsó hírvivője, ki vizes-sárosan végső törött hajódeszkát szorongatva partra támolyog? Magamba kergetve most épphogy csak elvagyok, mint szobába bezárt szél, kerengek bútorokba botolva, rám kulcsoltak katonák-rendőrök ezer bilincset-lakatot. Fogmosás, viráglocsolás, bevásárlás, köznapi teendők enyvezik össze miszlikbe szabdalt napom, kókadó muskátlik, vízért esengő petúniák könyörögnek hozzám az ablakrácson segedelemér. Gyors iramlású szkúnerek, karavellák, ti segítsetek, dagadó vitorlákkal odakinn még rám vár a szabad szél, nekem kéklik a tágas tenger.