Két part között fut a víz /Aranyrög könyvtár 18.
A 30-as évek felvidéki irodalmának kulcsregénye egy beregszászi családtörténetbe bújtatott Reményik-hangú üzenet: elmenni, vagy megmaradni a cseh megszállás alá került Kárpátaljáról? A regény cselekményének ideje az 1918-as őszi államfordulatot követő három év, nem véletlen, hogy a főszereplő Bodák Iván fiatal éveinek történetében az alakuló, formálódó kisebbségi sors tükröződik. Szláv apától, magyar anyától született Beregszászon, a regény cselekményének kezdetén a budapesti műegyetem hallgatója. Egy nap arra eszmél, hogy szülőföldje és a magyar főváros között határvonal húzódik… A regény két színhelye két világot is jelent: a nehezen formálódó kisebbségi és a nemkülönben ellentmondásos anyaországi viszonyokat. Ráadásul „odahaza”, Beregszászon még nem alakult ki az új, csehszlovák fönnhatóság alatti kisebbségi létforma, „idehaza”, a fővárosban pedig senki nem képes tudomásul venni, hogy az ország területének kétharmada elveszett…
