Regények III. Legjobb ár

A szabolcsi alföldi város dzsentrivilágának erkölcsi válságát és a parasztság nyomorúságos helyzetét a detektívregény formai és szerkezeti eszközeinek felhasználásával mutatja be Móricz a Forró mezők-ben. A dzsentrivilág sorsát már nem látja tragikusnak, ez az osztály közelebb áll a szélhámossághoz, mint a tragédiához.
A dzsentrivilághoz igazodó középosztály életre készülésének, kiforrásának mozzanatait eleveníti fel a Forr a bor-ban. A Légy jó mindhalálig folytatásának tekinthető életrajzi ihletésű regény azonban nem csak Nyilas Misi sorsát kíséri tovább, hanem vele együtt a múlt század utolsó évében érettségizett és majdan a középosztály soraiba növő érettségiző diákok nyugtalan, izgatott hónapjain keresztül mond ítéletet: ennek az osztálynak minden hibája a felkészülésnél, az indulásnál keresendő. A Nyilas Misi mellett megjelenő tizenkilenc diák jellemrajza a „jövő” középosztályának – korának – miniatűr társadalmi keresztmetszete. Az 1929-es gazdasági válság érlelte Móriczban az úri dzsentrivilág kritikáját. Ennek a korszakának záró regénye a Rokonok, amely a korrupcióra, sikkasztásra, panamákra épített dzsentriélettel való végső leszámolás.