Zrínyi Miklós, a szigetvári hős Prémium

Részlet a könyvből:
„A magyar történelemből nem sokan emelkedtek világhírnévre, Zrínyi Miklós azonban közöttük is az elsők közt van. Az egykorú közvélemény, a későbbi irodalom egyként számon tartotta, nevét és hősi halálát költemények, színdarabok, történelmi művek tették ismertté. Történetírásunk mégis, mai napig adós Zrínyi életrajzával. Salamon Ferenc éppen száz évvel ezelőtt megjelent, a maga korában kitűnő munkája, adataiban és szemléletében már elavult. Barabás Samu kétkötetes okmánytára, melyben a Zrínyi életére vonatkozó leveleket és iratokat adat közre, bár több mint fél évszázada, hogy megjelent, részletes feldolgozásra mai napig nem került.
A köztudatban ma élő Zrínyi-képet elsősorban nem is a történetírók, hanem történelemkedvelő laikusok rajzolták meg, eltúlozva a históriai arányokat, és legtöbbször ügyet sem vetve a korra, melyben hősünk élt. Ezekben a munkákban Zrínyi légüres térbe került, alakját naívan idealizálták, emberi hibáiból is erényt kovácsoltak, vagy az ellenkező végletbe esvén, kétségtelen érdemeit is letagadták. „Avagy mutasson valaki Zrínyi egész életéből csak egyetlen tettet, jellemében egyetlenegy olyan vonást, mely a hazafit, az embert önzetlenségében tünteti fel és szeretetre s tiszteletre méltóvá teszi” – írta róla Sebestyén Gyula a millenium alkalmából megjelent életrajzában. Nem kell azonban őt úgy képzelnünk, mint a középkor oligarcháit rendesen szoktuk, kik a pártküzdelemmel és szomszédaik vagy ellenfeleik fölötti hatalmaskodással töltik el idejüket.”