A magyar népballada és a Biblia – Faragó Laura Biztonságos vásárlás

,,Faragó Laura, ez a virágtorkú asszony énekével nekem mindig olyan volt, mintha egy gótikus katedrális kőcsipke-tornyában, a hideg kő-csőben egy fehér galamb száll, verdesve vérző szárnytollával a szárnyverdesés-hang, a lázas szívhang lüktetése emelkedik egyre feljebb, a végtelen felé, de az ablaktalan vak toronyból nincs kiszabadulás.” „A kötetben összehasonlítok húsz népballadát a bibliai igékkel, hiszen minden népballada azért született, hogy valami tanulságot adjon tovább annak a közösségnek, ahonnan vétetett a történet. Szokták mondani, hogy más hibájából tanuljon az ember, ne a saját kárán. A népballadák példaként születtek, akárcsak az Újszövetség Evangéliumaiba foglalt példabeszédek; hogy az ember ne essen bele a saját vermébe.” Faragó Laura „A népballada olyan kultúrkincs, amely a szokásvilágot, sok száz, sok ezer évre visszatekintve a drámai helyzeteket ábrázolja, mintát állít, eligazít, mintegy párhuzamosan az Újszövetségben felmerülő kérdésekkel. A balladának nincs kanonizált alapszövege, minden adatközlő a saját szája íze szerint alakítja, csak rá jellemző stílusban, sőt az adott lelkiállapotát tükrözően adja elő.” Szakolczai Lajos 269 oldal, CD melléklettel Faragó Laura Faragó Laura – énekművész, népdalénekes, zenetanár ,,Pécelen egy tizenegy gyermekes családba születtem, de lelkem a népköltészetben látta meg a napvilágot. Édes­anyám református lelkész lánya volt, így az egyházi zene is mindennapos volt otthon. Öt idősebb és öt fiatalabb testvérem van, így mindig belekerültem egy olyan társa­ságba, akik énekeltek:’ (Faragó Laura) A Szegedi Tanárképző Főiskolán 1971-ben végzett magyar-ének-zene sza­kon, majd a berlini Hans Eisler Zeneművészeti Főiskolán dal- és oratóri­um-énekesként diplomázott 1979-ben. 1970-ben a Magyar Rádió és Televízió első országos ,,Röpülj, páva!” népdalversenyének nagydíjasa, majd ugyan­ebben az évben Angliában a nemzetközi Middlesbroughi Népdalversenyen 1. helyezést ért el. 2014-ben Magyar Örökség-díjat, 2015-ben Köztársasági Ér­demrend Tiszti keresztje kitüntetést kapott. Önálló lemezei: Szivárvány havasán (magyar népdalok); Júlia szép leány (bal­ladák és népdalok); A magyar dal évszázadaiból (zongorakíséretes dalok). Könyvei: Ünnepeink (1999, Vincze Papírmerítő Műhely); Szülőföldem, zengő anyanyelvem – CD-melléklettel (2003, Masszi Kiadó; 2015, Napkút Kiadó); Szép illatja száll a víg szívemre – CD-melléklettel (2014, Magyar Napló Kiadó)