Alacsony ár Népi szellemiség a művészetben – Neszmélyi Károly

Ács Margit, Kossuth díjas író ajánlása a könyvhöz: „Jól tudjuk, hogy a népi szellemiség a magyar kultúra minden szegmensében éreztette hatását, erről az evidenciáról mégsem született komplex áttekintés ezidáig. Az egyes műfajok tudós elemzői egy-egy részjelenséget megvizsgáltak, feldolgoztak ugyan, sőt a műfajok közötti kölcsönhatások egyike-másika is bekerült a köztudatba, például sok szó esett Bartóki modellről az irodalomban, avagy kellő súllyal szerepel a néptánc a nemzeti hagyományőrzésben, de Neszmélyi Károlyra várt a feladat, hogy a népi szellemi irányzat összefüggő rendszerét, folyamatszerű jelenlétét a magyar kultúrában megvilágítsa, meggyőzően dokumentálja kevéssé ismert vagy már feledésbe merülő vallomásokkal, kritikákkal, levélrészletekkel, sajtóviták felidézésével. Tanulmánya fókuszában ezúttal nem az irodalom vizsgálata áll, noha a népi írók mindvégig jelen vannak a különböző műfajok tárgyalása során is mint eszmei támogatást nyújtó barátok vagy éppen mint kritikák szerzői. Neszmélyi Károly arra törekedett, hogy a személyes kapcsolatok rejtett, kevéssé ismert mozzanatait tárja fel. Klasszikus, közismert művészek esetében is újszerű megvilágításra törekedett. Bartók és Kodály művészete a népi szellemiség iskolapéldája, érthető, hogy a szerző tanulmánykötete fontos fejezeteit szentelte zenéjüknek. Vagy például ráirányítja a figyelmet Radnóti Miklós korai falusi témájú verseire, a Szegedi Fiatalok körével való együttműködésére. A naiv festők, többségükben paraszt-festők számbavétele a Magyar Őstehetségek címmel 1934-ben rendezett kiállítástól és a körülötte támadt vitától kezdve a mai kortárs naivokig úgyszólván fehér foltja volt a művészettörténet-írásunknak. Ugyanilyen „leletmentés” a falusi színjátszás feldolgozása, továbbá a harmincas-negyvenes évek filmtermésének áttekintése a népi tematika szempontjából. Ezeknél közismertebb terület az építészet, mégis felvilágosító erejű az évszázados polémia bemutatása a magyar építészet mibenlétéről, a népi stílus használhatóságáról a modern világban. Hatalmas kutatómunka eredménye ez a gyűjtemény. Szinte enciklopédiaként is olvasható.”