Részlet:
A szegény Henrikről szól az ének.
Egy lovag, oly tudós vitéz,
Hogy bármit elolvasni kész,
Mit könyvekben csak rejt betű,
Bizonyos Hartmann nevű,
Ott élt az Au-vidéken.
Szemügyre vett serényen
Százféle könyvet, ezret
S bennök keresni kezdett
Valami édest, szépet,
Min enyhülésre térhet
Némely zordon óra;
Vágyott valami jóra,
Mi Istent is dicsérne
S az emberek kegyébe
Juttatná őt is egyben…
