A füstnél soványabb árnyak a láng ritmusára imbolyogtak.
Miért gyújtanak tüzet?
Hiszenpusztulni kell a sziklakemencétől, amely hajnalig árasztja vissza a nappal forróságát.
– Tűznézés… – súgta magyarázva egy Hiéna, aki odajött közben, és kíváncsian megtapintotta Fécamp arcát.
– Este tűznézés van! Visszalátnak a Voltba…
Fécamp még mindig azt várta, hogy felébred a szörnyűségből…
A vékony árnyak imbolyogtak, a tűz lobogott és tűhegynyi porszemeket dobált a szél.
A csontváz lihegve súgta mellette:
– Ami Volt, az a Völgyben maradt, de tudni kell!…
Ez a tűznézés…
Kiss Ferenc:
Még abban az évben két lelkes rajzolóbarátomat kerestem meg az ötlettel, mi lenne, ha bizományba megrajzolnák nekem a történetet. Az volt a koncepcióm, hogy a doni halálmenet képkockái barnás tónusban jelennének meg, mint a régi fotográfiák, Rejtő visszaemlékezéseinél viszont kiszínesednének a rajzok, amikről visszaköszönnének Korcsmáros Pál klasszikus figurái.
Csordás László rajzolta volna a komolyabb hangvételű anyagot, míg Podmaniczky Ferenc a humoros, memoár jellegű részeket…
Rejtő Jenő életéről az utóbbi években sok minden kiderült. Legalább annyi, mint amennyi homályban maradt. Tudjuk, hogy Reich Jenőnek született, de azt nem, hogy hivatalosan is felvette-e írói nevét, a Rejtő Jenőt és kikeresztelkedett-e?Képregényünk nem kutatja Rejtő korabeli nyilatkozatainak valóságtartalmát. Elfogadja, amit állít, mert az igazság mindenkinek az, amiben hisz, vagy amit hinni vél.
Itt illene most Jó szórakozást! kívánnom Önöknek, ha a Don-kanyari halálmenet embertelen eseményei – melyet az író páratlan humora ellenpontoz – alapjaiban nem írnák fölül ezt a vidámnak tűnő mondatot.
Így csak kérni tudom kedves Olvasóimat, hogy tartsanak Rejtő Jenővel és sorstársaival ezen a kegyetlenül hosszú és dermesztő úton – egyenesen a pokolba…
